A Fehér-Kék Belga
A világ legizmoltabb szarvasmarhája
A fehér-kék belga a 19. század elején Belgiumban keletkezett, a kormány által 1845-től bevezett Shorthorn, Durhams, Charolais, valamint az Ardennekből származó helyi szarvasmarhafajták keresztezéséből az utóbbiak javítása érdekében. 1919-ben a Belga kormány királyi rendeletett adott ki a hatékony szarvasmarha szelekcióról, melynek a célja a szarvasmarha javítás volt. A hármas célú állomány kialakítása – tej, hús és munka volt a cél. Az egyedeknek nagy termetet, mérsékelt izmoltságot és jó tejhozamot kellet biztosítaniuk.
1950-1960 között vilgágossá vált, hogy irányvonalat kell váltani, és bevezetni a mesterséges megtermékenyítést, amivel megnőtt a fajta iránti kereslet.
A fajta kifejlesztésében fontos szerepe van Roger Hanset professor emeritusnak, aki a fehér-kék belga atyjának tekinthető. A fajtában az első tenyészértékbecsléseket, a lineáris felépítési felmérést ő készítette, valamint tudományos tanácsokkal irányította a Fehér-Kék Belga szelekciós tevékenységeit.
1988 óta lineáris konformációértékelést alkalmaznak az állatok külső tulajdonságaik alapján történő értékelésére. 1994-től ez az értékelési technika minden tenyésztő számára elérhetővé vált.

1896-ban Belgiumban elindították a fajta első törzskönyvét a Hesbignont.

Míg Észak-Európában tisztavérű tenyésztés folyik hústermelés céljából, addig más régiókban többek között más húsfajtákkal való keresztezésre is használják.
A nemzetközi Fehér-Kék Belga Szövetség célja a törzskönyvi nyilvántartás, azonosítás és ezeknek összehangolása. A fajta érdekeinek nemzetközi képviselete, amely hozzájárul a fajta népszerűsítéséhez.
1994.-ben megalapítottuk a térségben a fajta első hivatalos szövetségét és szoros együttműködést folytatunk a belga tenyésztő szervezetekkel. Genetikai munkánkat a belga tapasztalatok alapján a teljes kompatibilitás jegyében szerveztük meg. Értékelési, bírálati rendszerüket átvettük.

A Fehér-kék belga szarvasmarha Belgiumból származik, ahol a fajtát kettős hasznáért tenyésztették ki. Nem mutáns és nincs semmiféle gén manipuláció vagy szteroidos injekció. A tenyészcél a culard jelleg rögzítése. Kettős izomzatát egy természetesen előforduló genetikai mutáció okozza, amely az izomrostok növekedéséhez vezet. Myostatin- Ez az autoszomális recesszív gén a szarvasmarha genom 2. kromoszómáján található. A teljes szarvasmarha genom 30 kromoszómapárt tartalmaz, amelyek becslések szerint 100 000 gént tartalmaznak. A mutáció egy 11 bázispáros deléció miosztatin génben, amely a gén mükődésének elvesztéséhez vezet. A fenotípusos szelekció eredménye egy kiváló húsformákkal rendelkező fajta, ami színtiszta hús és izom.
A 7-13 hónapos tenyészbikák átlagos napi gyarapodása 1,6kg. A fehér-kék belgának kevesebb a takarmány szükséglete és jobb a konverziója.
A friss fű 85%-a vízből áll, ami azt jelenti, hogy a friss fű elfogyasztása esetén csak 15% szárazanyag szívódik fel. Mivel a gyomor és a bélrendszer kisebb, mint más szarvasmarháknál, a gyomrot kitöltő víz hatására gyorsabban megtelik, így nem tud több szárazanyag felszívódni.


A bikák 1100-1350kg-osak, míg a tehenek 700-950kg körül mozognak. A bikák magassága elérheti a 150cm feletti magasságot, amíg a tehenek 140cm körüliek. Nem ritkák a nehezebb és magasabb egyedek mindkét nemnél. Késõn érõ fajta, teljes kifejlettségét 5 éves korára éri el.
A név ellenére a fehér-kék belga fajta három színváltozatot tartalmaz: fehér, fehér-kék és fehér-fekete. Ezek közül a fehér-fekete a legritkább. A színváltozatok között nincs értékbeli különbség.
Bizonyos színtipusú szülők utódai szőrszínének valószínűsége:
fehér x fehér – 100% fehér
fehér x kék – 50% fehér , 50% kék
fehér x fekete – 100% kék
kék x kék – 25% fehér, 50% kék, 25% fekete
kék x fekete – 50% kék, 50% fekete
fekete x fekete - 100% fekete

A tehén anatómiai sajátosságai (dupla izomzat) miatt nem csak kifelé izmolt, hanem befelé is. Ez miatt szūkebb a születési csatorna, és ellési nehézséget okozhat. Nem feltétlen szükséges császármetszést alkalmazni, viszont a tehén és borja egészsége érdekében javasolt. Egyre gyakoribb a természetes úton való elletés Belgiumban.
Belgiumban a rekord 8 db császármetszés egy tehénen, amíg Magyarországon jelenleg 5 db.
A borjak normál születési súllyal jönnek világra. A bikák 45-50kg körül, az üszõk 35-40kg körül.
Tévhit, hogy a bika súlya miatt csak mesterségesen szaporítható. Mivel "ugrásnál" a bika a hátsó lábaira nehézkedik és nem a tehénre, ezért a természetes úton való fedeztetés nem okoz gondot.
Az üsző akkor válik ivaréretté, ha eléri a felnőttkori súlyának 60%-át. Az üszők optimális ellése 24 hónapos korban, amikor az átlagos testömegük 600kg (közvetlenül ellés előtt). Ennek érdekében az üszőt 15 hónapos korban (minimum 350kg) kell tenyészteni, és a takarmányozásnak is arra kell irányulnia, hogy az anyaállat ne legyen túl kövér állapotban. Az ellési intervallum ideális esetben 278-285 nap. A fehér-kék belga, kis mennyiségben, a borjú etetésére elegendő, de általában kiváló minőségű, az idősebb tehenek nagyobb mennyiségű kolosztrumot termelnek, mint az üszők. Az idősebb tehenek kolosztruma jobb minőségű, mivel a tehenek már több kórokozóval kerültek kapcsolatba, és ezért több antitestet termeltek. Kis mennyiségű tejet ad, átlagosan napi 7 litert. Az 1:1 ivararány nem érvényes, mivel a születő állatok 52,5%-a hím.
